Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 63 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Tranzit Haz (Kortars Mûveszeti Kozpont)

2009. május 29.

Erdély multikulturális jellegére és az itt élő magyarság értékeire kívánta felhívni Európa figyelmét Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a 2008 májusa és novembere között Brüsszelben tartott Erdélyi Napok című kulturális rendezvénysorozattal. A politikus által összeállított program egyik fontos mozzanata a június 10-én megrendezett Élő Erdély elnevezésű konferencia volt, amelyen Markó Béla, Tánczos Vilmos, Smaranda Enache, Tompa Gábor és Egyed Péter tartott előadást. A konferencián elhangzott szövegek könyvformában – angol és francia nyelven – való megjelentetését az Európai Néppárt (EPP) támogatta, a kötetet bemutatták a kolozsvári Tranzit Házban. Egyed Péter filozófus a kötetben szereplő írások szerzői közül elsőként Smaranda Enachét, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnökét kérte fel, hogy ismertesse a Brüsszelben elmondottakat. Enache szerint Erdély az európai sokszínűség azon gazdag régiója. – Nemzetállamok szövetsége vagy régiók Európája? – tette fel a kérdést Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kifejtette: Erdély gazdagságát az is bizonyítja, hogy a román és német nyelvet, illetve kultúrát is ismerő magyar anyanyelvű brassóiak mellett a „jól működő, különlétben élő” székely és szász is megfér, ezeket a modelleket pedig nem szabad egymással szembeállítani. Tánczos Vilmos néprajzkutató szerint az EU arra kíváncsi, hogy hagyományainkhoz miként viszonyulunk, egyáltalán mit tudunk felmutatni a kultúránkból. – Fontos, hogy saját értékeinket előtérbe állítsuk – mondta. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a városban működő színjátszás 217 éves hagyományát ismertette. A magyar nyelvű filozófia teljesítményeinek bemutatása kapcsán Egyed Péter filozófus Böhm Károly és Bretter György munkásságát ismertette. /Ferencz Zsolt: Fontos, hogy értékeinket mások is megismerjék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2009. június 13.

Június 11-én Kolozsváron a Tranzit Házban bemutatták Selyem Zsuzsa Erdei politika /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ című publicisztika-kötetét. Az erdélyi magyar kulturális rendezvényen rendszerint „megjelenik a (magyarországi) díszmeghívott” – írta Selyem Zsuzsa. Most is így volt, megérkezett Tamás Gáspár Miklós. A könyv borítóján Marilin Monroe és Che Guevara látható. Az est folyamán szó esett a „cigányos” szónak elsőéves egyetemisták által a giccses, rendezetlen jelzőkkel összefüggésbe hozott jelentéséről, a magyar kisebbség – román többség közötti asszimiláció és az egymás mellett élés lehetőségeiről. /Ferencz Zsolt: Könyvbemutatóból vitaest, több érdekességgel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2009. június 22.

Charlie Chaplinről, illetve a punk életérzés lényegéről beszélgettek június 20-án a kolozsvári Tranzit Házban a könyvbemutató résztvevői. Horváth Előd Benjámin A cseplini díva /Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2009/ című verseskötetének bemutatóján a fiatal költőt Visky András dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója és Selyem Zsuzsa irodalmár, a kötet szerkesztője kérdezte. „A cseplini díva pompás metaforája életünk pazar semmijének. Jó. Költészet. ” – olvasható Selyem Zsuzsa véleménye a kötet hátsó borítóján. Visky András arra volt kíváncsi, hogy mit is jelent a punk életérzés. Horváth Előd Benjámin kifejtette: szétrombolni mindent, majd összerakni, valahogy így definiálható az ő költészete. Visky András szerint leginkább a marginalitás jellemzi ezeket a verseket. /Ferencz Zsolt: Költészet, Punk és Chaplin. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998